Dorylaimus, Dujardin, 1845

Soós, A., 1936, Magyarország mohában élő fonalférgeiről., Állattani közlemények 33 (1 - 2), pp. 61-68 : 57-58

A Dorylaimus

nemzetséggel ez alkalommal részletesebben nem foglalkozom, mert fajainak meghatározása és elkülönítése külön tanulmányt követel. A mohában igen gyakoriak, az ott élő Nematoda-fajok felét mindig ezek alkotják s így ezek adják az én vizsgálati anyagomnak is 55 %-át. Most csak felsorolom azokat a fajokat, amelyek eddig — mintegy 1200 készítmény átvizsgálása után — előkerültek. Ezek a következők:

21. Dorylaimus longicaudatus Bütschli, 1874 ;

22. Dorylaimus gracilis de Man, 1876 ;

23. Dorylaimus centrocercus de Man, 1880 ;

24. Dorylaimus macrodorus de Man, 1880 ;

25. Dorylaimus stagnalis Dujárdin, 1845 ;

26. Dorylaimus filiformis Bastian, 1865 ;

27. Dorylaimus Carteri Bastian, 1865 ;

28. Dorylaimus obtusicaudatus Bastian, 1865 ;

29. Dorylaimus (Actinolaimus) macrolaimus de M a n, 1880.

Ezek közül az első négy új hazánk faunájára.

Az eddig előkerült 12 genus, illetőleg 29 faj közül tehát két genus ( Tylencholaimus , Tylenchorhynchus ) és 15 faj [ Tripyla arenicola de Man , Tripyla intermedia Bütschli , Mononchus brachyuris Bütschli , Mononchus spectabilis Ditlevsen , Mononchus muscorum (Dujardin) , Aphelenchus helophilus de Man , Tylenchus filiformis Bütschli , Tylenchus Davainei Bastian , Tylencholaimus Stecki Steiner , Tylenchorhynchus robustus (de Man) , Dorylaimus longicaudatus Bütschli , Dorylaimus gracilis de Man , Dorylaimus centrocercus de Man , Dorylaimus macrodorus de Man ] új hazánk faunájára.